A felszín alatt

Mindennek a mélyére kell nézni, mert a habokról visszaverődő sugarak elhomályosítják a látásunkat. Az igazi valóság túl van a fénytörésen.

Bevetés

A szellem az, akié az első szó. A kezdemény. Aki azzal kezdi, hogy önmagát beveti, felel és vállal és szól. Vagyis valóságosan van.

(Hamvas Béla: Hénoch)

Csodaváró

"valahol máshol" - gondolod -
milyen szép és egyszerű
pedig a valóság itt és így

gömbölyű

Mindent lát

százévek imára hajtott térdeit
önhirdető kezek nyomát
titkon bomló szirmokat

lát mindent

Ezüst

esprit inconnu

flotte dans le brouillard d'argent
fuméé dense bouillonne

Szeretők

Idő van

az elvégzendőre
jó szóra, mosolyra
van még idő

Megint vörös

Két csönd

A hegylejtői házat
körülkeríti erdő,
körülkeringi felhő.
Az ajtajában összeér
a külső csend s a belső.

(Weöres Sándor)

Tövistermő

Gondolatok helye fáj,
immár bénult az elme,
salátabokrot sem terem,
önmaga veszedelme.

Várja, mikor jön a halál.
Addig tövistermő.

(Weöres Sándor)

Létérzékelés

Amikor az ember annak a közelében van, akit szeret, már a puszta együttlét boldoggá teszi. Nem csupán a tudat, hogy a másik "mindig ott van kéznél", hanem azért is, mert a fizikai jelenlét valóságosan is érzékelhető. Nem a hang, nem a látvány vagy az illat - ezeknél valami sokkal elemibb: a lét lüktető életjelei. Felfogható és érzékelhető ritmusok - olyasmi, amire éppannyira szükségünk van, mint a lélegzetre. A másik ember belélegzésére, sejtjeinken való átszüremkedésére. A bizonyosság megnyugtató melegére: a boldogság itt áll mellettünk...